Már régen is akartam blogot írni. Csak utólag mindig utáltam, amiket leírtam. Meg nem tudtam eldönteni, hogy jó-e az, ha leírom egy csomó gondolatomat, és akárki elolvashatja. De még mindig jobb, mint a „reggel 8-kor keltem, pirítóst ettem, és 2-es lett a matek témazáróm” témájúak, mert azok meg olyan unalmasak meg feleslegesek. Az ilyen talán csak annak az egy embernek érdekes, aki szerelmes a blog írójába. Nem mintha attól kéne tartanom, hogy olyan sokan követik majd, amiket leírok. Ha ezt akarnám, akkor rendeznék valami kis játékot a rendszeres olvasóim között, ahol plüss állatokat lehet nyerni.
Nem fogom most leírni részletesen, hogy milyen rosszul indult a keddi napom, aztán milyen jól végződött. Csak annyit, hogy betegen mentem le a Cloak/Dagger-re, de mire hazaértem, már sokkal jobban voltam. Nem akarok azon siránkozni, hogy ennyi embert érdekelt összesen az egyik legkirályabb zenekar, nekem már elég az, hogy én meg a körülöttem lévő emberek tudjuk, mi a jó. Meg amúgy is, ha mindenki tudná, az miért lenne nekem jó? Ha minden második ember a suliban Muse helyett hallgatna néha Wipers-t is, akkor mi lenne? Nem lenne jó, jobban szeretem így, hogy ha hallgatok valamit, és megkérdezik mi az, sose ismerik, ha megmondom. Ha meg belehallgatnak, úgyis vagy azt gondolják, hogy szar, vagy nincs bennük elég lelkesedés, hogy megismerjék. Így jobban a sajátom marad. A lényeg, hogy a Cloak/Dagger most is iszonyú jó volt, ugyanúgy, mint két éve. Valahogy nem is tudom elképzelni, hogy ők rosszak legyenek. De azt már tudom, tőlük mit nyúlnék ha dalokat írnék: azt, hogy a sorok végén a rím sokszor ’-tion’ lenne, mert tök egyszerű, és klasszul hangzik. A Cloak/Dagger-ben számomra már maga a létezésük is üdítő, az hogy vannak ilyen zenekarok, mert ha nem lennének, akkor pont az ő hiányuk kínozna borzasztóan. Úgy érzem mindig szeretni fogom őket, bár ilyesmit rizikós meg naiv dolog 21 évesen kijelenteni, de hát ha azt is tutira tudom, hogy sose lesz műkörmöm és nem fogok szoláriumba járni, akkor ebben miért ne lehetnék biztos?
Az elveszett ifjúságom emlékére azon gondolkodtam, hány olyan zenekart meg dalt ismerek, aminek a nevében benne van a teen, vagy bármi szó, ami srácokkal vagy gyerekekkel kapcsolatos. A youth-t kihagytam, mert abból túl sok van. És elég sokat össze tudtam szedni. Ez olyan, mint az ország-város, csak könnyebb, mert egyedül játszom, és így tuti én nyerek. Meg szerintem valamiért ezek a zenekarok egy kicsit mindig fiatalok maradnak, mert a nevük erre predesztinálja őket. Együtt kéne élniük mind egy nagy kolóniában valami nagy plasztikai sebészet szomszédságában, felvarrós farmerdzsekit hordani és zajos gitártémákat játszani egész nap életük végéig. Mondjuk, ahogy ezt elképzelem magam előtt, nem a teen nevű összegyűjtött zenekarokat látom, hanem a teen című dalok előadóit. Úgyhogy mégis a dalokról fogok írni, mert azok lelkesítőbbek. Ezek jutottak amúgy az eszembe, mint bandák: The Teenagers, Teengenerate, The Get Up Kids, Kid Dynamite, Teenage Jesus and the Jerks, Rich Kids on LSD, Kids Like Us, Comeback Kid, Teenage Fanclub, Now Now Every Children, The Teen Idles…ja meg a Radiohead Kid A albuma.
Az Adolescents – I Hate Children tökéletesen beleillik a képbe. Az egyik legdühösebb, és tinédzserduzzogósabb szám, amit valaha hallottam (iszonyú jó). Ha az Adolescents-nek ez az egy szám lenne a teljes munkássága, akkor is leborulnék előttük. A Sonic Youth-tól a Teenage Riot is imádnivaló. Az jut róla eszembe, hogy 12 éves gördeszkás-baseball sapkás fiúk bemennek a közértbe, és leverik a befőttes uborkát a polcról. Akkor se lenne unalmas ez a szám, ha a végtelenségig menne újra és újra egymás után, mert van benne valami folytonosság, hogy ne csak a ’91-ben élt fiatalok tudjanak rajongani érte, hanem talán majd azok is, akik 50 év múlva hallgatják meg. Az Undertones-tól meg a Teenage Kicks szerintem halhatatlan klasszikus, ami mindig mosolyt csal az arcomra, és otthon összefogom a hajam, és úgy rázom a fejem a ritmusra, mikor senki nem látja. Erre a számra szerettem volna táncolni a szalagavatómon. A Teen Creeps a No Age-től ugyanúgy tökéletes, mint a Nouns album szinte minden száma. Nem tudom, hogy lehet ennyire eltalálni egy lemezt, de a Weirdo Rippers a nyomába se ér, az új EP-jük meg, amit hallottam, olyan mintha nem is ők játszanának rajta. Ellangyosodott, nem is tudom, mire hasonlít, talán a Deerhunter-re. De ahogy a Teen Creeps elején elindul a gitár, az maga a gyönyör. Ramones - Teenage Lobotomy: ugyanolyan menőn, CBGB-sen rokkos, mint a többi Ramones-szám. Szerintem a maguk idejében minden lány szerelmes volt beléjük, még az is, aki kosztümben járt gimibe. A Times New Viking-ben van egy szintis csaj, aki énekel is és a Teen Drama című számuk afféle dühös-szomorú dal, ami egy aranyos tini filmben szólhatna, mikor a főszereplő srác megtudja, hogy nem kell a tökéletes lánynak. Az egyik kedvenc Adverts-számom a Bored Teenagers, vagy talán a kedvenc. Mert maga a szám meg a szövege is annyira Adverts, ami valahogy nekem olyan feszengős punkot jelent. Ebben a számban is végig van valami feszültség, olyan mint egy lufi, ami folyamatosan hajszálnyira van attól, hogy kipukkadjon, de aztán mégse. Ja, meg hát a Nirvana – Smells Like Teen Spirit-je, ami nem csak az én listámon van rajta, hanem még a VH1 is be szokta rakni a legjobbak közé. Valahogy mindig úgy gondoltam, hogy még mindig nem gáz Nirvana pólót hordani, kivéve azokat, amiken Kurt Cobain van csak rajta, meg az, hogy mikortól meddig élt. Az olyan nyálas. Ennyi jutott eszembe, de hogy valamennyire teljes legyen, itt az a három, amik nem jutottak eszembe, de eszembe juthattak volna: Dead Kennedys – I Kill Children, Reagen Youth – Miss Teen America, The New Pornographers – Miss Teen Wordpower.
Nem tudom, hogy csak a szelektív memória teszi-e, de szinte az összes dalba szerelmes vagyok, amit felsoroltam. Britney Spears-nek is kell, hogy legyen, olyan száma, amiben benne van az a szó, hogy teen. De vagy nem ismerem, vagy nem akarok rá emlékezni, vagy esetleg még sincs. De fú, ezek mind annyira klasszak, hogy egész izgalomba jöttem, és most nem tudom abbahagyni a hallgatásukat.
melyik Kids Like Usra gondolsz? ja és az általad álmodott Sonic Youth klippet már leforgatták: http://www.youtube.com/watch?v=NNwu3b3mid8
VálaszTörléshát nekem az amerikai Kids Like Us jutott az eszembe, amit szerintem még sose hallgattam, talán egyszer, de most már tudom, hogy van norvég is, és lehet hogy az jobb...bár leginkább csak az jutott az eszembe, hogy tuti van ilyen nevű zenekar.
VálaszTörlésez a klipp meg tényleg olyasmi, de én azért máshogy képzeltem el. Ez inkább olyan, mintha a srácok a Szívtipró gimiből kicsit rosszalkodni akartak volna.
Abszolút teenager dolog még a Smashing Pumpkins 1979, a My bloody valentine feromondús "van valami a levegőben" cucca úgy ahogy van, a new kids on the block, meg a Wheatus - Teenage Dirtbag.
VálaszTörlésNa meg persze az Adolescents - Kids of the black hole. az kimaradt : ).