chocolate makes me happy

Tudom mennyire elcsépelt meg béna dolog örökké azt írogatni, hogy most épp nincs időm írni, ezért nem is szoktam. Mert ha már ezt van időm ideírni, akkor mást is lenne. Időm amúgy akár lehetne is, mert nyilván nem tanulok egyfolytában, és inkább evésre fordítom az időt, meg arra, hogy terveket dolgozzak ki, hogy mikor mit tanuljak. Gondolkozni nincs időm. Azon sokat törtem a fejem, hogy hogyan fejthetném ki szépen és diplomatikusan, hogy nem szeretem a Smiths-t, ami szerintem istenkáromlással ér fel, de túl sok alkotmányjogi rendelet, meg abortuszról szóló pereknek az ítélete tölti ki az agyamat, és a kettőt nem akartam összekeverni.
Itt van amúgy a cicám, aki épp meg akarja akadályozni, hogy elmenjek: